Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Almásfüzitő története

Településünk több pontja már az őskorban lakott hely volt, amit az ásatási leletek is bizonyítanak. Almásfüzitő római kori települését a kutatás kettős névvel illeti. Az Azaum nevet az Itinerarium Antonini, a Kr. u. 3. század végi leírások alapján készített útvonal összeállítás őrizte meg, ami a cursus publicus, azaz a „birodalmi postaszolgálat” által használt útvonalat rögzíti. Pannonia viszonylatában nem ritka, hogy az egyes táborok neve a késő császárkorban megváltozik. Azaum–Odiavum esetében a névváltozás idejét kevésbé tudjuk időponthoz kötni, a késő császárkori Notitia Dignitatum, mindenesetre már Odiabo elnevezéssel jelöli.
Az oklevelét is itt keltezte; meghatározta, hogy Győrben, Abdán és Füzitőn, minden Magyarországra jövő német szekér után a vámosok 4 dénárt kapnak, az ispán pedig 2 dénárt. A vámszabás előírásai ökörkivitelről, németek és magyarok, továbbá latin vendégek szekeréről, mézet és sót szállító szekérről, bor, bors és kesztyű szállításáról szólnak. Az itt élőknek 1263-ban a budai polgárok jogait adományozta. Ekkor már révátkelő és vámhely működött itt, fejlődő kereskedelemmel. Halásztanyái 300-400 m távolságra voltak egymástól. A középkorban a falu többször is gazdát cserélt. A 14. század elején rövid ideig Csák Máté birtoka volt, majd 1422-től a komáromi várhoz tartozott. A török időkben elnéptelenedett. 1659-ben gróf Zichy István megvásárolta, és református magyarokkal telepítette be.
A Pannonhalmi Alapítólevél, amelyet 1001-ben adott ki Szent István király, a záradékában „Fizeg „néven, mint a Szent Márton Apátságának átadott halászfalut említi. Szűz Mária templomáról már 1102-ből van adatunk.
A község fejlődése az iparnak köszönhető
Az 1830-as években keményítő, szesz- és enyvüzem működött a Zichy birtokon. Zichy Miklós gróf 1840 táján Füzitőn már cukorgyárat létesít, és a saját termelésű cukorrépáját dolgoztatja fel. A gyár 1873-ig működött, majd épületeit eladták a katonaságnak, amelyekben tüzérségi és gyalogsági kaszárnyákat rendeztek be.
Füzitő fejlődését segítette elő, hogy 1884-ben kiépült a Budapest–Bécs vasútvonal és 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő–Esztergom helyi érdekeltségű vasút is. Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el gyára építését Almásfüzitőn. A kenőanyagok eladása és gyártása 1907-ben kezdődött el. 1950-ben államosították a Vacuumot, 1962. július 1-jével Komáromi Kőolajipari Vállalat néven egyesült a szőnyi feldolgozóval.
A kenőanyagok és kenőzsírok korszerű kiszerelésére 1983-ban hordógyárat kezdtek építeni Almásfüzitőn, mely 1985-ben kezdte meg működését. 1991-ben megalakult a MOL Rt. A KKV Almásfüzitői Gyáregysége 2006 novemberétől MOL-LUB Kenőanyag Gyártó Forgalmazó és Szolgáltató KFT. néven működik. 1934-ben báró Kohner István és Schlossberger György megalapította az almásfüzitői lenfeldolgozó telepét, amely 1944-ig üzemelt. 1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. – német tőkerészesedéssel timföldgyár építésbe kezdett. A termelés a háborús akadályok miatt csak 1950-ben indult meg. Az 1970-es évek közepére 330 000 tonnás kapacitásúra bővítették a gyárat. 1982-ben az ország timföld termelésének 40%-át adta.
Az ipari óriás évtizedeken át biztos létalalapot jelentett az ott dolgozók ezreinek. A 90-es évekre megváltozott a szilárdnak hitt jövőkép, a KGST megszűnését követően elfogytak a megrendelések. A hazai bauxitból gyártott kohászati timföld elveszítette versenyképességét a nemzetközi piacon. Az újraélesztés már nem sikerült a 90-es években. A gyár 1997-ben végleg bezárt.
Hogyan lett a „Fizeg”-ből Almásfüzitő ?
Ekkor kapta Füzitő az Almás előnevet a szomszéd Duna-Almás községről, ahol híres gyógyfürdő működött. Füzitőn szálltak át fogatokra a fővárosból érkező fürdővendégek és utaztak tovább a négy kilométerre fekvő fürdőhelyre. A helyiek adták ezt a nevet településüknek, ezt leginkább Kállay Ödön szavai érzékeltetik 1944-ből:
„a létesült vasúti állomás az almás-füzitő kettős nevet kapta, ez az össze-tett név annyira bekerült a közhasz-nálatba, hogy ma már magát a helyet is helytelenül almás-füzitőnek hívják és írják, holott füzitő-puszta lenne a hiva-talos és történelmen alapuló elnevezés”.
Régészeti kutatások
Az almásfüzitői katonai tábor kutatását 1959-ben a Nemzeti Múzeum munkatársai kezdték el, majd sürgős leletmentésként a tatai Kuny Domonkos Múzeum folytatta 1971–73-ban. Ezen ásatások során egy a magyar és az európai viszonylatban is ritkaságnak számító katonai bronz díszálarc került elő a föld mélyéről. A lelet a tatai Kuny Domonkos Múzeumban látható, a díszálarc másolata a 2007. augusztus 20-a óta a Községi és Iskolai Könyvtárban kapott helyet. 1998-tól nyaranta folynak ásatások a Prépost-szigettel szemben, a Duna-parton, Almásfüzitő Önkormányzata támogatásával. Az ásatások vezetője dr. Horváth Friderika az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, aki értékes leletanyaggal gazdagí-totta településünk múltbéli emlékeit. Az ásatások során előke-rült bronz fibula, üveg-, agyagedények, korsók, üveggyöngyök, csatok a Községi és Iskolai Könyvtárban tekinthetők meg.
Almásfüzitő Község Önkormányzata 2002. április 10-én egy értékes A elismerésben részesült Budapesten a Nemzeti Múzeumban. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuratóriuma Almásfüzitő Önkormányzatát és Képviselő-testületét a régészeti kutatások támogatásáért, valamint a történelmi és régészeti emlékek megőrzése és bemutatása terén kifejtett tevékenységéért a Henszlmann Imre-díjban részesítette.
Alkotók
K u m p o s t É va Munkácsy-díjjal kitüntetett keramikus művész. K Itt született, az akkori Füzitőpusztán 1934-ben. Komáromban a Jókai Mór Gimnáziumban érettségizett 1953-ban, és még ebben az évben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára. Kerámia szakon a szobrászmintázást Borsos Miklóstól tanulta. 1958-ban végzett a főiskolán. Tehetségét elismerve egymást követték itthoni és külföldi kiállításai. Róma, Prága, Helsinki, Stockholm, Koppenhága, Belgrád, London, Kairó, Moszkva, Bukarest volt helyszíne magán és csoportos kiállításainak. Kedves, humoros, vallásos és bibliai témájú művek kerültek ki a keze alól, melyből még a Vatikánban is található pár darab. Műveit magánemberek, múzeumok, közintézmények, minisztériumok vásárolták meg. Almásfüzitő Község Önkormányzata 1994-ben, a II. Füzitői Napok keretében rendezett egy kiállítást műveiből, ahol sajnos betegsége miatt már nem vehetett részt. 1994. december 22-én hunyt el. Műveiben a meleg barátság, a kedvesség, a „mi egy falu gyermekei vagyunk” érzését sugározza.
A fiatal nemzedék képviselője Z s e m l o v i c s Z s o lt keramikus, aki 1962-ben született. Az általános iskolát Almásfüzitőn végezte el. Pannonhal-mán, a Bencés Gimnáziumban érettségizett le, majd kőfaragó és kőszobrász iskolát végzett Budapesten. Több éven át Németországban dolgozott, majd kerámia kályhacsempék gyártása és kandalló építése után megmaradt a kerámia készítésénél. Jelenleg Budapesten él és alkot, gyökerei, a szülői ház azonban Almásfüzitőhöz kötik. 2007. májusában, a Füzitői Napok keretében rendezett kiállításon ismerkedhettünk meg alkotásaival. A bemutatott tárgyak egy szabad, autonóm embert mutatnak, akit nem kötnek a formai korlátok. A hagyományt újra gondolva, újra értelmezve a mai kor emberéhez igazítja azt alkotásaiban.
K e m é n y n é P o n g ó A n n a festő, művészi kibontakozását Tatán K Kerti Károly, Tatabányán Krajcsirovits Henrik segítette. Rajztanárként 40 éven át tanított. Almásfüzitőn 1985–1997-ig volt a tanári kar tagja. Éveken át vezette a Képzőművész Kört felnőtteknek és gyerekeknek a helyi Petőfi Művelődési Házban. Rendszeresen jár művésztáborokba. Magyarországon 62 egyéni és számtalan közös kiállítása volt. Külföldön Hollandiában, Németországban, Finnországban és Szlovákiában mutatkozott be alkotásaival. Tagja a Nemzetközi Eszperantó Szövetség Képzőművész Tagozatának, az Országos Képző- és Iparművészek Társaságának, valamint a Honvéd Kulturális Egyesületnek . 

Ko c s i s n é N ag y J u d i t születésétől almásfüzitői lakosnak vallja magát. Az egri tanárképző főiskolán, valamint a tatabányai, veszprémi, gyermelyi és más művésztelepeken folytatott rajz és festészeti tanulmányai után dolgozott rajztanárként Komáromban. Itt alapított és vezetett galériát, szervezte annak művészeti rendezvényeit, ezzel párhuzamosan születtek az emberi lét szépségéről szóló képei, elsősorban olajjal, akvarellel, esetenként zománccal. Zománcképeit a régi mesék hangulatát idéző különös teremtmények népesítik be. Örömmel jön Almásfüzitőre, a művelődési házba, ahol első sikeres kiállítását a főiskolai diplomamunkájából rendezte.
K a p tay M á rta tűzzománc képeivel először Almásfüzitő község polgárai 2004-ben, a Füzitői Napokon ismerkedhettek meg. Első önálló kiállításán, Budapesten 2003. november 22-én mutatta be a gyermekközpontú, az anyaság és a gyerekek körül csoportosuló tűzzománc képeit. Már az általános iskola végén Márta azt tudta, hogy rajzolással, formázással szeretne foglalkozni. A gimnázium első osztályában megyei kiállításon szerepelt és díjat kapott kisplasztikája, ami ekkor még gyurmából készült. Csak évekkel később találkozott a tűzzománccal. Mártát szinte „tűzbe hozza” a tűzzománc. Sokszor szomorkodik a megmagyarázhatatlanul az utolsó égetési fázisban a kemencében tönkrement több napi munkája miatt, de lelkesedése nem lohad le, nagy akaraterejével a munkát boldogan újrakezdi.
S á n d o r I lo n a Tatán az Eötvös Gimnáziumban Zámbó Kornél, Tatabá-nyán a Bányász Képzőművész Körben Krajcsirovits Henrik művésztanártól tanulta a grafikát, linómetszést és a nyomdatechnikát. Évek óta rendszeresen jár alkotótábo-rokba, ahol Papp Albert festőművésztől a festészeti ismereteket sajátította el. Tatán tagja a Honvédségi Eszperantista Képzőművészeti Csoportnak, ahol képekkel nyert pályázatot, így juthatott el festőtáborokba, Szolnokra, Dömsödre, Boglárlellére. Az Országos Képző és Iparművészeti Társaság tagja.
Sé d tő i D e z s ő n é képei őszinte és érthető üzenetek hordozói. Keményné Pongó Anna művésztanár tanítványának vallja magát. Nagyon szorgalmas, tehetséges ember. Autodidakta módon képezte magát a helyi rajzszakkör keretein belül. Különböző technikákban szerzett jártasságot.
Témái: természet, virág, fák, vizek, állatok, hegyek, tájak és a csend. A képei átérzett, megélt élményeket tartalmaznak. Nemcsak akvarelleket készít, színes monotípiákat, grafikákat, tollrajzokat is láthatunk tőle kiállításain.
É lt e s L a j o s bár már letette a vésőt, de ujjaiban még ma is érzi és őrzi a fa vonásait, maga elé képzeli a születendő tárgyakat. Az erdélyi Szászváros szülötteként a fa iránti szeretetét szülőföldjéről hozta, és egy távolabbi családtagjától örökölte, aki asztalos volt. Ő ismertette és szeretette meg vele a fával való munkát. Fafaragásai az ország több városában megfordultak egy-egy kiállítás alkalmával. A tatai Cs. Kiss Ernő népi iparművésszel való találkozásait a sok közös munka tette emlékezetessé. A tarjáni óvodába közösen faragtak játszóeszközöket. A Komárom város déli részén található kopjafaparkban két kopjafa dicséri Éltes Lajos tehetségét. Komáromban, az Erdélyi utcában található egy csodálatos székely kapu, amely Elvira lánya otthonát díszíti.
D r . H a l á s z S á n d o r sebész főorvos nemcsak a sebészkéssel bánik szaksze-rűen, hanem a fafaragó eszközeivel is. A napi fárasztó munka után örömmel veszi kézbe a vésőt. A Művelődési Házunkban található egy emlékfal, amely a timföldgyár-táshoz köthető nagyszerű emberek emlékfala, jó néhány alkotás Dr. Halász Sándoré.
Kakas Imrének és Tóth Imrének számtalan fafaragás került ki kezük alól. Több munkájukat a Füzitői Napokon rendezett kiállításokon láthattuk. Tehetségük mellett csak szerénységük nagyobb, Kakas Imre ma már nem veszi kezébe a vésőt, alkotásait szétosztotta gyermekei között.
Sajnos már csak múlt időben szólhatok a nagy fafaragó elődökről: Orot Mártonról, Szarka Györgyről, Csányi Tiborról, Vizúr Jánosról, Dr. Kóbori Béláról, akik fentről csodálják az utódok szépséges munkáit.
Ezek az emberek nemcsak a fafaragásaikkal alkottak maradandót, Vizúr János otthonát több szépséges szalmakép és festmény díszíti, a család örömére.
Dr. Kóbori Béla a faragáson kívül fotózott és a Rákóczi út 2-ben, hosszú évekig működő barkácsműhelyben sok használati tárgyat készített és tanácsaival ellátta az oda látogató és alkotni vágyó füzitőieket.
A nagy elődök munkáit a hozzátartozók mindig szívesen ajánlják fel egy-egy kiállítás alkalmával, így volt ez 2008. májusban is, amikor a Füzitői Napok alkalmából láthattuk a szebbnél-szebb alkotásokat. A kiállítást a Zala megyei Népművészeti Egyesület titkára Orot István nyitotta meg, aki édesapja, Orot Márton nyomdokaiban méltó folytatója az apai örökségnek.
I f j a b b Pé n z e s I m r e a fafaragást 10 éves korától Szőnyben, Vizúr László és Vödrös László mesterektől tanulta. 1985. és1987. között Marosits István Kolossy térhez közeli vizuális műhelyébe járt szobrászati tanulmányokra, gyakorlatokra. 1987-től 1989-ig Süttőn Vörös Gábor szobrász keze alatt sajátította el a kőfaragó szakmát. 1990-től 2004-ig kőfaragásaiban a kandalló-burkolatok elkészítése dominált. 2004-ben készítette el a Brigetióban elhunyt I. Valentinianus római császár
emléktábláját. 2005-2006-ban készítette el Marcus Aureliust ábrázoló kőfaragását. 2006-ban Herczeg Lajos 1956-os mártír emlékművét alkotta meg, elhelyezésére az ácsi református templom kertjében került sor. 2007-ben Kállay Ödön Szőny történeti kutatójának emléktábla-avatására került sor, amelyet a szőnyi régi kö-zségháza falán helyeztek el. A szomszédos települések után 2007. augusztus 4-e óta Almásfüzitő község is büszkélkedhet ifjabb Pénzes Imre alkotásával. A Füzitő Baráti Körének felkérésére elkészítette az Almásfüzitő római kori castellumából származó oltárkő hiteles másolatát, melynek eredeti példányát a Tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteménye őrzi. Ifjabb Pénzes Imre arra törekszik, hogy munkáin jól láthatóan kivehető legyen a hagyományok tisztelete, a múlt szellemi javainak átmen-tése a jövőbe. Alkotásain a gyermekkori álmok beteljesedése látszik.
V i z ú r J á n o s Almásfüzitőről indult. Egy szinte véletlenül a D kezébe került fényképezőgép, néhány élesebbre sikerült dia, Fekete István újraolvasott könyvei… és a már csaknem elhamvadt érzések a természet iránt újra parázslani kezdtek. A parázsból lángolás lett és ebből a lángolásból a természetfotózás örök szerelme teljesedett ki Vizúr János számára. Csodálatos kiállításai sok látogatót vonzanak, természetfotóit a kiadók nagy szeretettel rendezik sajtó alá és adják ki. Dr.Vizúr János pszichiáter. Negyed évszázada elkötelezett híve a természetfotózásnak. A természet szenvedélyes szeretete, a szépség megörökítésének és továbbadásának vágya hajtja. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Természetfotósok Szövetségének (naturArt), a Nimród (Magyar Termé-szetfotósok Társasága) fotóklubnak. Magyarországon és külföldön többszörösen díjazott. Publikációinak száma több száz (könyvek, újságok, magazinok, brossúrák, naptárak, képeslapok).
A n d e r J á n o s n é született Sziklay Baby a fényképész mesterséget Fekete Béla és Névery Kálmán fényképésztől tanulta. Fényképész műtermet 22 évesen nyitott. Ácson a Winternitz-házban kapott bérleményt és Fotó Sziklay Baby néven megnyitotta üzletét. Helyszíni felvételeket is készített, például az Ácsi Cukorgyárnak ipari témájú nagyításokat. A faluról is készített néhány fényképet, s azt levelező-lap formában kiadatta. Rendkívül gondos, következetes és kiváló szakember volt. Emberi nagyságáról egykori tanítványa Horsa Istvánné Fekete Zsuzsanna ír nagy tisztelettel a „Levelek, tanulmányok a város múltjáról és jelenéről” című kiadvány-ban. Ander Jánosné Sziklay Baby munkáiból 2004-ben fotó és viselettörténeti dokumentumok kiállítása nyílt a komáromi Klapka György Múzeumban.
Az egykori tanítvány méltó emléket állított mesterének, Ander Jánosné Sziklay Babynak. Almásfüzitő környékén sokan élnek, akiknek Ander Jánosné nevének említésére életük szép eseményeinek megörökítése jut eszükbe, szívesen emlékeznek rá. Munkáját nagyon szerette és igazi, művészi fokon művelte.
Egy csodálatos hangú, fiatal énekesnő K u c z m a n n Á g n e s is Almásfüzitőről indult. Az általános iskolai tanulmányait Almásfüzitőn, a középiskolait Komáromban végezte. Jelenleg Győrbe, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolára jár, ének szakra. Az énekléssel komolyabban 11 éves korában kezdett el foglalkozni. Magánének tanárhoz járt 5 évig az Egressy Béni Zeneiskolába, közben Budapesten 2 évig tanulta a hangképzést. 2002. áprilisban került kapcsolatba a Magyarock Dalszínházzal, melynek azóta is oszlopos tagja. Sok emlékezetes alakítás fűződik a nevéhez. Statisztaként 2003-ban szerepelt a Margitszi-geti Szabadtéri Színpadon A Megfeszített című rockoperában. 2003. januárjában az RTL Klub és a Campona által meghirdetett tehetségkutató Kuczmann Ágnes versenyén első helyezést ért el. 2005-ben Dés László: Szerelem első vérig című dalának 2 helyi DJ által készített feldolgozásával aratott nagy sikert. 2006-ban a Magyarock Dalszínház több tagjával együtt részt vett a Kormorán együttes: A napba öltözött leány című rockoperájának cd felvételein, kórustagként.
B o g n á r J á n o s / 1962–2006 / a közelmúltban, fiatalon hunyt el, öt verseskötetet hagyott ránk: Számonkérés, Örök-körök, Beteljesedés, Életmor-zsák, Harcos hírnök címmel. Köteteiben több témát is érintett, szívesen írt a természetről, a szerelemről, a hitről és a politikáról. Egyéniség volt a szó leg-szorosabb értelmében. Kackiás kalapja, beteg, de mindig huncut mosoly a szemében, ez volt Ő a költő.
Ro z s J á n o s 2006-ban Szívügyeim címmel adta ki verses, novellás kötetét, amely hűen megmutatja az amatőr vers- és prózaíró őszinte szívét és lelkét. A kötetből megismerhetjük az élet helyes útját kereső kamaszt, a sportért, a labdarúgásért rajongó fiatalembert, a példás családapát, az egykori timföldgyári dolgozót. Verseiből, prózáiból áradnak a mindenre fogékony, az élet napos és árnyékos oldalát egyaránt átélő, a pillanatok rezdülését észrevevő, észlelő, igaz, megszívlelendő gondolatok. Mondanivalójának vezérfonala a szív, szeretet, barátság, emberség. Szívesen vesz részt különböző
irodalmi pályázatokon, ahol sikert-sikerre halmoz. Örömmel vállalkozik irodalmi estek tartására, ahol mindig szép számú hallgatóság jelenik meg mindenki örömére. Szívműtéte, 1992 óta rendszeresen ír verseket, elbeszéléseket, melyek gyermekkoráról, a régi pajtásokról, szeretett szülővárosáról, Tóvárosról és a timföldgyárról szólnak. Az írót tisztelet övezi a községben, ahol az egykori Timföldgyárban negyven évig forgácsolóként, majd művezetőként dolgozott. Neve nem csak az írás,
de sporttevékenysége miatt is ismert.

Épített örökségünk

Verő Imre építészmérnök 1941 májusában jött le Almásfüzitőre megnézni a területet. Akkor ezen a tájon még nem volt sok látnivaló. Kukoricát, lucernát termeltek itt. A mérnök szeme előtt azonban kibontakozott a leendő gyár az épületeivel, iparvágányaival, lüktető életével. 1941-ben bízták meg az irodák, raktárak és műhelyek megtervezésével és építésének vezetésével. A timföldgyár 1949-ben nagyszabású lakásépítkezésbe kezdett, négyszáz, távfűtéses, összkomfortos lakás épült 1951. decemberéig. A házakat a timföldgyár tervezője, Verő Imre és Farkas Ipoly tervezte, „Bauhaus” stílusban. 30-as években az okleveles Verő Imre építészmérnöknek Budapesten A jól menő magántervező irodája volt. Ipari tervezéseit jól ismerték. A szikár, gyorsmozgású mérnököt kiváló szakembernek és jó szervezőnek tartották. Így nem véletlen, hogy a tervezésnél rá gondoltak
a Dunavölgyi Timföldipari Rt. vezetői. Az új timföldgyár az országban akkor a legnagyobb vállalkozásnak számított. Az ország legszebb elrendezésű lakótelepét, akkor a timföldgyáriak mondhatták magukénak. A hálás utókor 1991-ben utcát nevezett el a nagykolóniai lakótelepen Verő Imréről.

Köztéri szobrok

Nagykolóniára került elsőként egy olyan köztéri szobor 1963-ban, amely A a mai napig a tér dísze. Az Anya gyermekével, Kerényi Jenő (1908–1975) Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, kútszoborként került felállításra. Terméskő alapon, embermagasságú bronz szoboralak. A szobor felújítására akkor került sor, amikor a művésznek Leningrádban volt egy gyűjteményes kiállítása, ekkor kérte kölcsön a Nemzeti Múzeum a Községi Tanácstól a szobrot. 1964-ben 4 db szoborral gazdagodott községünk. A budapesti Szobrász Szövetkezet négy sportoló szobrát alkotta meg. A szobrok a Sportház főkapuja mellett, oszlopokon állnak. A fehér színű, mészkőből faragott szobrok magassága 2,2 méter, diszkoszvető nőt, labdarúgó férfit, bokszoló férfit, és úszó nőt ábrázolnak.
A bokszoló férfi című szobor Antal Károly (1909-1994 ) alkotása, amelyet 1957-ben készített. Almásfüzitő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 10/2007.(VII.26.) számú határozatával védetté nyilvánította a sportház kapubejárata feletti négy szobrot. Ugyancsak védetté nyilvánították a képviselők az egykori Timföldgyár jóléti épületének homlokzatán található „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga” című feliratot.
1965-ben a műszaki szálló melletti parkban helyezték el a kolozsvári születésű Balázs István (1908–1995) „Álló nő fürdés előtt” című, 2,4 méter magas terméskő szobrát, melyet a Harmonikus Életért Közalapítvány kuratóriuma 2007-ben közadakozásból újított fel. 1997. április 11-én, a Harmonikus Életért Közalapítvány állítatta a Kőolaj lakótelep legszebb parkjában a II. Világháborús emlékoszlopot azoknak a füzitői polgároknak az emlékére, akik bombatámadás áldozatai lettek.
2001. szeptember 24-én a Füzitői Napok keretében került leleplezésre Almásfüzitő 1000 éves emlékműve, melyet Bognár Balázs rajztanár terve alapján, Podháczky Szilárd komáromi díszmű kovács készített el. Az összecsavart törzsű koracél fűzfa településünk címerében is megtalálható. A fűzfák egymásba csavarodó törzse két olyan településrész egybetartozását és egymásrautaltságát jelzi, melyeket a múltbéli események néha összekapcsoltak, néha más sorsra juttattak.
Az Ady Endre úti parkban található 1848-as, és a település 1000 éves múltjára emlékező kopjafák alkotója az erdélyi születésű Molnár Albert fafaragó.
2006. október 23-án került leleplezésre Szabados István fafaragó művész 56-os emlékműve az Ady Endre úti parkban. A szobor azt a csodálatos pillanatot örökíti meg, amikor a két településrész a legszorosabban tartozott össze. A nehéz, embert próbáló pillanatok felidézése és annak fába vésése igazi művészi munka volt. Mindazok, akik átélték és megélték 1956. december 13-át, Füzitő egységének napját, megértették a művész szándékát.
2007. szeptember 27-én avatta fel dr. Hernádi Zsolt a MOL elnök vezérigazgatója a Kőolaj gyár bejáratánál elhelyezett emlékfalat, amely arra emlékeztet bennünket, hogy a kenőanyaggyártás 100 éves múltra tekint vissza Almásfüzitőn.

Intézmények

A kultúrának otthont adó Petőfi Művelődési Ház 1950-ben épült. Az épület bővítésére 1986-1987-ben került sor, a timföldgyár finanszírozásában. Itt található a timföldgyártáshoz köthető kiemelkedő emberek emlékfala. Prokop Péter gyűjteménye a Petőfi Művelődési Ház kamaratermében 2000-ben került elhelyezésre a festőművész pap önzetlen ajándékaként.
Kiskolóniai lakók kérésére, elsősorban a fiatalok szabadidejének A értelmes eltöltésére építtette meg az Önkormányzat a Teleházat, amelynek ünnepélyes átadására 2003. szeptemberben került sor. A földszinti részen kialakítottak egy számítógéptermet ahol internet-hozzáférést biztosítunk az érdeklődőknek.

Községi és Iskolai Könyvtár

2006. szeptember 16-án adták át a tizennyolcezer kötetből álló bibliotékát. A 320 négyzetméteren átláthatóak a könyvespolcok, jól elkülöníthető a szépirodalom és más kategóriájú olvasnivalók, a gyermek, az ifjúsági és mese irodalmat felsorakoztató kínálat. A könyvtár az iskola épületében van, egyetlen ajtó választja el attól, így könnyen átjárhatnak a diákok, ahol a könyvtári órák mellett, magyar és történelmi oktatás is folyik. Ebben az épületben alakítottak ki egy helytörténeti szobát is, ahol római kori kiállítás tekinthető meg, de a hely alkalmas író-olvasó találkozók megtartására is.

Fekete István Általános Iskola

Községi népiskola 1900-ban létesült először, amelyet a keményítő gyár egyik épületéből alakítottak ki. Az iskola tanulói létszáma ekkor 30 fő volt, fenntartói pedig földbirtokosok és gyáriparosok voltak. 1923-ban Füzitő két tantermes, új iskolaépületet kapott, melyet egybeépítettek a Szent Erzsébet kápolnával. Mellette épült fel a tanítói lakás. Mindkét épületet bombatalálat érte a II. világháborúban. 1945-től egy barakképületben folyt a tanítás. Az iskola együtt épült a lakóteleppel. A telep építése 1949. június 30-án kezdődött, a tanítás az új iskolában négy tanteremmel 1950. szeptember 15-én indult meg. Jelenleg 126 gyermek tanul az intézményben, 13 pedagógus nyolc tanulócsoportban tanít.

Óvoda

A Sün Balázs Óvoda 1949-től a Kiskolónián a Táncsics Mihály utca 9-ben, majd 1953. óta a mai helyén található. Az óvoda befogadóképessége 109 fő. 2008-ban a 21. századi követelményeknek megfelelő, modern létesítmény fogja szolgálni a jövő nemzedék nevelését. A Napsugár óvoda a KKV lakótelepen 1957-től 2007-ig fogadta a község és a környező települések gyermekeit.

Bölcsőde

Elődje a Sün Balázs Óvoda egy helyiségében kezdte el működését. A mai épület 1967-től fogadja a gyermekeket, jelenleg két csoportban 28 apróságot gondoznak.

Szent István Katolikus templom

A katolikus templom alapkövét 2000. november 11-én helyezte el a győri püspök. Az építkezést a Paderborni Érsekség és a Győri Püspökség támogatta. A terveket a győri Dr. Kerényi Lajos piarista atya szülei a községházán vezetett első lakónyilvántartó Horváth Sándor könyv tanúsága szerint 1900-ban jelentkeztek be Almásfüzitőre. Ma is van Lajos atya számára egy kis lakrész berendezve a szülői házban, ha sok munkája mellett pihenni szeretne, legyen hol csendben eltölteni napjait. Eseményszámba megy, ha nyáron kimegy a Prépost szigetre horgászni, mindig nagy csapat kíséri2002. június 27-én ezen a kirándulásain. Fiatalos lelkével és erős hitével sok elesett embernek volt és van segítségére. Almásfüzitőről, az itt élő emberekről, mindig szeretettel szól, büszkék vagyunk rá, hogy soha nem felejtkezik meg gyökereiről. „Mondom néktek…”, „Megyek és meggyógyítom!” címmel jelentek meg könyvei, önéletrajzi kötete az „Adj nekem lelkeket Uram!”.
Lajos atya 2007. február 24-én vehette át a „Hit pajzsa kitüntetést” a budapesti akusztikájának
Szent Margit Gimnázium dísztermében. Azok az egyházi személyek kaphatják köszönhetően meg ezt a kitüntetést, akik a kommunista diktatúra évtizedeiben hűek maradtak nemcsak a hitükhöz, a magyarságukhoz. Az elismerést Mádl Dalma, a volt államfő felesége adta át. Dr. Kerényi Lajos szentelése óta az ifjúságért és a betegekért apostolkodik. Kiváló hitoktató tanár. A mai napig 450 gyermeknek tanít hittant a nyolcvanéves „örök fiatal” abban a gimnáziumban, ahol átvehette a kitüntetést.

Almásfüzitő helytörténetének kutatása

Moussong Gyuláné és Kiss Endre általános iskolai tanárok 1968-ban elsőként dolgozták fel Almásfüzitő község történetét. „Füzitő középkori oklevelei” címmel 1995. szeptemberben az Önkormányzat támogatásával egy szép kiadványt adott ki településünk helytörténésze, Hörömpöly Mihály, aki értékes kutató munkájával mutatja be azokat az okleveleket, amelyeket IV. Béla király Füzitőn írt és adott ki. Az ebben a könyvben összegyűjtött 38 db oklevélből 29 mondja el Füzitő egykori nagyságát és mozgalmas múltját. A több évszázados oklevelekből olvashatjuk ki, élhetjük át Füzitő múltbéli küzdelmeit ugyanúgy, mint vasárnapjait és ünnepeit. Kevés az olyan hely – a nagyobb helységeket, így a városokat is ideértve – , amelynek annyi középkori okmánya volna, mint amennyi erről a kis településről, Füzitőről fennmaradt. Ezeket az okleveleket Hörömpöly Mihály az 1985-1992-es években gyűjtötte össze, annak reményében, hogy majd lapjait érdeklődéssel forgatják a szülőföldjüket, lakóhelyüket tisztelők. Az MTA Régészeti Intézete 1998 óta folytat ásatásokat az egykori Azaum Ovidiávun területén. 2000-ben került elő a képen látható 44 mm hosszú, 8,3 g tömegű zománc berakásos bronz fibula.

Hörömpöly Mihály folytatta helytörténeti kutatásait, és 1998-ban hatalmas munkával elkészítette Almásfüzitő község történetét. A jeles kutató, villamosmérnöki végzettséggel, igazi tudós alkatával,
egy olyan átfogó művet hagyott ránk, aminek kiegészítését napjaink történetével kötelességünknek tartjuk. Ezt a munkát vállalja magára Füzitő Barátainak Köre, amely 2002 óta minden évben egy kiadványban jelenteti meg a község életéről, a timföldgyár múltjáról szóló történeteket. A tisztelet jeléül 2007. augusztus 20-án helytörténeti szoba avatására került sor a községi könyvtárban, a szoba nevét Hörömpöly Mihályról, településünk első díszpolgáráról kapta. Szerencsés helyzetben van településünk azokkal a jó értelemben vett „megszállott” emberekkel, akik a mai napig sem hagyják
a múltat elveszni, és szeretnék az itt élt és élő emberek életrajzát megjelentetni. Eddig öt kötetben 354 füzitői polgár életrajza jelent meg. Mindezt az értékes munkát a Kaptay György vezetésével munkálkodó Füzitő Barátainak Köre végzi. Feldolgozták az 1956-os forradalom és megtorlás történetét Almásfüzitőn. A késői utókor Kaptay György kohómérnök munkájából ismerhette meg
a vészterhes napok hiteles történetét. A Füzitői Füzetek 2002. és 2008. között évente kerültek kiadásra. A füzetek egyéni visszaemlékezéseket, színes történeteket tartalmaznak.

Településünk egyik legnagyobb sikertörténetét dolgozza fel Szeidl István sporttörténet-író, Az almásfüzitői női röplabdázás története című kiadványában. A női röplabdacsapat az 1960-as, 1970-es években az egyik leghatékonyabb hírvivője volt Almásfüzitőnek, országunkban, sőt nemzetközi szinten is büszkék lehetünk a szép sikereket elért sportolóinkra. Akaratuk, szorgalmuk,
teljesítményük ma is példa kell, hogy legyen mindannyiunknak. Olyan időben sportoltak ezek a sikert sikerre halmozó lányok és asszonyok, amikor még munka és tanulás mellett folytak az edzések. A 25 év sikereit tartalmazó könyv igazi csemege a sportot értékelő és szerető emberek számára.

2004 tavaszán Almásfüzitő Község Önkormányzata nagy feladatra vállalkozott. Egy havi rendszerességgel megjelenő újság kiadásának anyagi és jogi feltételeit határozták el. Az első újság Almásfüzitői Hírek címmel 2004. májusban került az olvasó kezébe. Az újság megjelenésének dátuma azért is fontos, mert szorgalmuk, az Európai Unióhoz való csatlakozás napjait éltük ekkor.

A tisztelet jeléül 2007. augusztus 20-án helytörténeti szoba avatására került sor hogy legyen a községi könyvtárban, a szoba nevét Hörömpöly Mihályról, településünk első díszpolgáráról kapta.
Gyökereink a múltból erednek, a jelenben éltetnek, és a jövő reményét biztosítják.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.